A szőrzet

A kutya szőrzete az emberi beavatkozások és hatások előtt a környezet hatására alakult ki. Az időjárás, a klíma és a domborzati viszonyok egyaránt befolyásolták, hogy milyen lett a szőrzete az egyes fajtáknak. A későbbiekben, a tudatos tenyésztői munka eredményeként olyan szőrzetű ebek is megjelentek, amelyek minden praktikumot nélkülöznek, helyes ápolásukhoz a kutyakozmetika szolgáltatásai nélkülözhetetlenek. Az alábbi szőrzettípusokat különböztetjük meg: sima, rövid, drótos, szálkás, félhosszú, hosszú, kettős, vegyes, nemezes és szőrtelen.

A rövid szőr (1-2 cm) igényli a legkevesebb ápolást a kutyakozmetikában. A sima szőr a hosszban különbözik, 2-4 cm hosszúságú. A rövid szőrű fajták közé tartozik a pointer, a dalmata, a rövidszőrű magyar vizsla, a rövidszőrű német vizsla, az argentin dog, a dobberman, stb.

A drótszőrű fajták szőrzetére jellemző az erős, göndörödő velőállománnyal rendelkező koronaszőrzet. Ezeket a fajtákat a kutyakozmetikában szakértő kezekre kell bízni, a kutyakozmetikus az elhalt szőrszálakat 3-4 havonta trimmeli. Az ilyen szőrzettel rendelkező kutyák szőrzetét csak igen indokolt esetben (idős kor, betegségek) szabad nyírni, mert a velőállomány megsérül, és többé nem lehet megtrimmelni az ebet. Ebbe a csoportba tartozik a drótszőrű magyar és német vizsla, a welsh terrier, az airdale terrier, a drótszőrű foxterrier, stb.

A szálkás szőrzet hasonló ápolást igényel, mint a drótszőr, mindössze annyi a különbség, hogy a szálkás szőr puhább és egyenes. A szálkás szőrzet fokozatosabban érik be, míg a drótszőr egyszerre, ezért az utóbbit szinte kopaszra lehet trimmelni. A szálkás szőrű fajtákhoz tartozik a szálkás szőrű tacskó, a schnauzerek, az ír farkaskutya, a cairn terrier, a belga griffon, west highland white terrier stb. Ezeket a fajtákat 2 havonta kell trimmelni, hogy mindig maradjon egy kemény fedőszőrréteg.

A hosszú szőrű kutyák több szempontból különböző csoportokba sorolhatók. A hosszú szőrű fajták közül vannak olyanok, melyek csak fedőszőrrel rendelkeznek (uszkár, yorkshire terrier) és olyanok, melyeknek fedő- és aljszőrzetük is van (tibeti terrier, lhasa apso). Ők gyakran azért kerülnek a kutyakozmetikába, mert a szép megjelenés napi fésülést és ápolást igényel, és erre nem mindenki tud vagy akar időt szánni.

A hosszú szőr további csoportjai:

A félhosszú szőrű fajták közé rengeteg fajta sorolható: a kuvasz, a pumi, a német juhász, hovawart, stb. Jellemzőjük, hogy fedő- és aljszőrük egyaránt van.

A kettős szőrzet az északi fajtákat jellemzi. A fedőszőrök között a többi fajtához képest többszörös aljszőrzet található. Ide tartozik az alaszkai malamut, a japán akita, a samoyed, a szibériai husky, chow-chow, stb.

A vegyes szőrű, vagy más néven zászlós szőrzetű kutyáknak többnyire a fejen, háton és a végtag elülső élén rövidebb, máshol hosszabb szőrük van. Az ide tartozó fajták egy részét trimmelni kell. A csoport képviselői az angol cocker spániel, amerikai cocker spániel, angol szetter, ír szetter, gordon szetter, hosszú szőrű tacskó, golden retriever, stb.

A nemezes szőrzet ápolása igen speciális. Az erős fedőszőrök között sok aljszőr, pehelyszál van. A pehelyszálak kihullanak, és tincsekbe rendeződnek a fedőszőrökkel. A kihullott szálak adják a tincsek hosszát. Az aljszőrtől függően lehet zsinóros vagy szalagos. Legismertebb fajták: a puli, a komondor, egyes uszkárok, spanyol vízikutya, stb.

A kopasz kutyák közé nem sok fajta tartozik, ezek csaknem teljesen szőrtelenek. A fejen és végtagokon általában található szőr. A meztelen kutyák fogazata is hiányos. Ide tartozik a perui, kínai és a mexicói meztelen kutya. Kevesen tudják, hogy a meztelen kutyák tenyésztésébe be kell vonni időnként a teljes szőrzettel és teljes fogazattal rendelkező példányokat is (powder puff), mert a kizárólag szőrtelen példányokkal folytatott tenyésztés a kölykök anyaméhbeli elhalásához vezet.